„Szarvasösvényen” - faragva, karcolozva – fából, csontból, szaruból

A kezdetektől tudatosan választja a magyar népművészeti hagyományból azokat a népművészeti stílusokat, hagyományelemeket, jelképi, hitvilági elemeket, amelyekből egy egységes, csak rá jellemző, önálló, de minden összetevőjében a magyar hagyományt őrző, sugárzó stílust épített fel, amit ma már „Gosztonyi stílusnak” méltán nevezhetünk, és amit Szarvasösvényen című kiváló könyvében maga is ismertetett.

Munkássága szerves kapcsolatban áll a somogyi pásztorművészeti hagyománnyal. Faragásainak alapanyag választása, tárgyformái, készítési módjuk, szerkezetük, díszítőmódjuk és -technikájuk valamint ornamentikájuk az egykori somogyi pásztorfaragásban gyökereznek, mégis a mának szóló művészi alkotások, kiforrott népművészeti feldolgozások. A faragványainak tervezése elmélyült néprajzi, történelmi, régészeti kutatásra épül. A pásztorművészeti hagyomány mellett a díszítményeken a honfoglalás és a kora Árpádkori tárgyak kulturális hagyatéka egyaránt feltűnik a díszítő motívumaiban, a szimbólumokban és a témaválasztásban. A Gosztonyi stílus egyetlen, közös hagyatékká ötvözi össze a somogyi pásztorok és a korai magyarság díszítő hagyományát.

A Gosztonyi faragványok között a szürkemarha szarvából készült kürtök tekinthetők a faragó legjelesebb alkotásainak. A mintaszerkesztése követi a dunántúli, elsősorban a Hodó és a Kapoli hagyományt, a figurális ábrázolások és a növényi ornamentika vonalvezetése és aránya ennek a függvénye. A díszítmények tartalmilag igen gazdagok, a pásztorművészetre jellemző erős stilizálással történelmi személyiségeket, falusi jeleneteket stb. ábrázol. Mindegyik alkotása a magyarságunkkal összefüggő, súlyos mondanivalót hordoz.

Alkotásai esztétikai tartalommal bíró használati eszközök, a szép, a modern és a használható jelzők egyaránt illik rájuk. Számos fafajtából, különböző állatok csontjából, szarvasagancsból, szarvasmarha és bivalyszarvból készült faragványok között ékszerek, különböző rendeltetésű dobozok, csont és szarutégelyek, botok, csontlemezzel díszített tarsolyok, kürtök stb. találhatók. Szinte mindegyikre jellemző, hogy többféle anyag kombinációjával készültek. Munkássága helyet kapott a Kaposvári és a Somogyi Értéktárban.

Gosztonyi Zoltán kiemelkedő helyet foglal el a mai magyar faragók körében nemcsak a számos díjat nyert alkotásaival, iskolát teremtő munkásságával, hanem a népi iparművészet körébe tartozó közösségszervező tevékenységével.  A Somogy Megyei Népművészeti Egyesület elnökeként alkotótársainak és a népművészet ügyének fáradhatatlan képviselője és szószólója. Emellett részt vesz az országos népművészeti mozgalomban, a népi iparművészeti lektorátus munkájában. Számos kitüntetése közül kiemelkedik a Népművészet Mestere kitüntetés. 2015-től vesz részt a Magyar Művészeti Akadémia munkájában.

Dr. S Kovács Ilona  etnográfus, a kiállítás kurátora