Stabat Mater (Szent Mihály templom)
Műsor:
G. Rossini: Stabat Mater 61’
Jegyvásárlás
Műsor:
G. Rossini: Stabat Mater 61’
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. április 16. szerda, 19:00
A Stabat Matert, a keresztfa tövében álló Máriát felidéző gyönyörű himnuszt – amelynek szerzője teljességgel nem bizonyíthatóan egy 13. századi ferences szerzetes, Jacopone da Todi – számosan megzenésítették már a zene történetében: a leghíresebb verzió minden bizonnyal Pergolesi remekműve. Ezúttal azonban az olasz opera történetének nagy mestere, Giacchino Rossini darabja csendül fel, aki máig tisztázatlan okból a világ operaszínpadainak koronázatlan fejedelmeként, sikereinek csúcsán, alig harminchét esztendősen visszavonult – idejét azon túl leginkább kedvenc foglalatosságai, a főzés és a társasági élet élvezete töltötte ki. Szerencsére a zenének azért nem fordított teljesen hátat: bonyodalmas kompozíciós munka után 1841-ben fejezte be saját Stabat Materét, amelyet – a kor legnagyobb énekesei közreműködésével lezajlott 1842. január 7-i premier után – a kortársak mesterműként ünnepeltek. A Győri Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar mellett ezúttal a legkiválóbb magyar operaénekesekből álló szólistaegyüttes működik közre a Rajna Martin vezető karmester által dirigált produkcióban.
Közreműködik:
Kristóf Réka — szoprán
Balga Gabriella — alt
Horváth István — tenor
Bakonyi Marcell — bariton
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Vezényel:
Rajna Martin
A Rippl-Rónai Művészeti Intézet harmadéves színész osztálya Csehov A három lány című darabján keresztül saját magáról kezd el beszélni: vágyakról, halogatásról és arról az ismerős érzésről, hogy „majd egyszer” minden jobb lesz. A Hamvai Kornél-féle fordítás friss, mai hangon szólal meg, Kelemen József rendezésében pedig a csehovi világ közel kerül a jelenhez. A történet három fiatal nő körül forog, akik egy vidéki városban élnek, és folyamatosan arról álmodnak, hogy visszajutnak Moszkvába – egy jobb, izgalmasabb élet reményében. Az előadás erősen épít a humorra és az öniróniára: a szereplők sokszor nevetségesek, miközben nagyon is pontosan rájuk ismerünk – és magunkra. A végére nem Moszkva kerül közelebb – hanem az a felismerés, hogy az élet nem kezdődik el magától.
A vidéki munkásközegben játszódó történetben egy megözvegyült ácsmester küzdelmét követhetjük végig, aki egyre jobban elveszik a szociális ellátórendszer abszurd módon bürokratikus útvesztőjében. A kafkai alaphelyzet összesodorja Dant és a gyerekét egyedül nevelő fiatal anyát, Katie-t. A férfi először csak kis dolgokban segít nekik, majd egyre inkább odaszokik hozzájuk, apává és nagyapává válik számukra.
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
