2
Kármen
A történet szerint a mai Magyarországon járunk egy vidéki kis faluban, ahol a csinos cigánylány, Kármen csavarja el Józsi fejét. Kármen, aki szabadnak született és úgy is hal meg.
Kup bilet
A történet szerint a mai Magyarországon járunk egy vidéki kis faluban, ahol a csinos cigánylány, Kármen csavarja el Józsi fejét. Kármen, aki szabadnak született és úgy is hal meg.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Poniedziałek, 29 Kwietnia 2019 19:00
Kármen
A Dunaújvárosi Bartók Táncszínház Kármen című darabját Georges Bizet halhatatlan operája ihlette, ám a rendező-koreográfus Vári Bertalan nemcsak a műfajon változtatott, hanem sok minden máson is. Például a neveken, a helyszínen, de még az időn is.
„Hatalmas szemei voltak. Szépen íveltek,feketék. Tökéletes bőre olyan volt, mint a réz; az ajka kicsit erős, de szép vonalú, mely látni engedte fogait, amik oly fehérek voltak, mint a hámozott mandula. Szinte túl sok haja volt, fekete, ami kékben játszott, mint a holló szárnya. Meglepő, vad szépség volt, akit ki egyszer látott, soha nem felejtett el. De főként a tekintete...érzéki és vad tekintete... Kétszer szúrtam meg. A második után némán esett össze. Még mindig látom a nagy szemeit, ahogyan rám néztek. Ahogy elhomályosultak és lecsukódtak.”
A dohánygyári jelenet helyett kapunk cigicsempészeket, vajdát, a kocsmában pedig Nagy Trafó, a bulibáró a hangulatfelelős. A rendező régi vágya volt egy cigányzenével és tánccal teletűzdelt előadás színpadra állítása, a Carmen átirata pedig izgalmas kísérletezésre adott lehetőséget. Mint mondta, a történet csak kis szösszenetekben változik az eredetihez képest, és jó néhány dal vissza is köszön az eredeti operából. De alapvetően kávéházi, hangulatzene kíséri majd a tán-cosokat, az pedig külön öröm, hogy mindezt élőben prezentálja a színpadon a Karaván Família. A magával ragadó, látványos, pörgős, sok eszközt is használó cigánytánc és flamenco betanulásamég inkább megszínesíti a darabot.
Előadják: Dunaveczki Éva, Eller Gusztáv, Széchenyi Krisztián, Hahn Jusztina Sára, Jaklics Liliána, Hernicz Albert, Simon Gergő, Zolja Adél, Perger Balázs, Bánházy Eszter, Karádi Zsolt
Dramaturg: Galambos Attila
Zene: Karaván Família, Georges Bizet
Fúvós hangszerek: Babindák István
Hegedű: Pálházi Bence
Jelmez és díszlet: Bozóki Mara
Rendező-koreográfus: Vári Bertalan
2026. július 3., péntek 20:00 (esőnap: július 5.) 2026. július 4., szombat 20:00 (esőnap: július 6.) A Margitszigeti Színház és a Győri Nemzeti Színház közös szabadtéri bemutatója.
A vidéki birtokon megállt az idő. Unalmas és untató emberek gyűlnek itt össze, akik egymást és önmagukat is halálosan unják. Isznak, sírnak, panaszkodnak, és unalmukban kínozzák egymást. Szeretnének még szeretni, de már nem megy. Olyan emberek ők, akiknek sehogy se jó. Megöregedtek, elkedvetlenedtek és reményvesztettek. Mintha hajótöröttek lennének egy történelemből kiszakadt lakatlan szigeten. De még élnek, mert élni kell, és tűrnek, mert tűrni kell.
A bájos, kedves, humoros, romantikus darab cselekménye egy vidéki kastélyban kezdődik, ahol Rózsika épp az ötödik házassági évfordulójukat készíti elő.
Alföldi Róbert 2014-ben már rendezte a darabot. Akkor azt nyilatkozta, hogy ez a dráma a jövőről szól. Arról, hogy legyen…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
