Rideg Sándor - Indul a bakterház
Zenés vígjáték
Az Indul a bakterház szerzője, Rideg Sándor fiatalságát a pusztán töltötte, csikósként dolgozott, majd ifjúként Budapestre keveredett, ahol gyári munkásként kereste kenyerét. Néhány elemit végzett csak el, így szinte írástudatlan volt, eszébe sem jutott, hogy irodalommal foglalkozzon.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Søndag, 02. Maj 2010 19:00
Huszonnégy éves korában politikai okokból letartóztatták, és az őt vallató rendőrfőnök, aki büszke volt nagy műveltségére, maga elé hívatta, s amikor Rideg a maga kedélyeskedő módján beszélgetni kezdett vele, akkor a rendőr meg volt róla győződve, hogy valójában egy remek színészi képességekkel megáldott értelmiségivel áll szemben. Miután alaposan kifaggatta őt, ámulva diktálta a jegyzőkönyvbe, hogy a kihallgatottnak „remek nyelve és stíluskészsége van”, akár író is lehetne belőle. A rendőrfőnök rátapintott Rideg írói tehetségének legnagyobb erényére, ugyanis már legelső regénye, a Népszavában folytatásokban megjelent Indul a bakterház is sajátos nyelvi világával tűnt ki a kortárs irodalmi alkotások közül. Ízes tájszólás és városi argó keveredik benne a fékezhetetlen mesélőkedvvel. A könyvet egyhangúan pozitívan fogadta a szakma és a közönség is, és sokan szívükbe zárták az égetnivaló Bendegúzt, akit anyja – nem bírván vele – egy nyárra Szabó bakter gondjaira bíz, hátha sikerül embert faragni a fiúból. Mondani sem kell, Bendegúz életre szóló élményeket szerez, de a bakter és családja - különösen Banya, a bakter anyósa - sem fogja egykönnyen elfelejteni ezt a nyarat. Külön érdekesség, hogy a cselekmény Kecöl, azaz a Kecskeméttől mindössze ötven kilométerre fekvő, Bács-Kiskun megyei Kecel város közelében játszódik, így a szereplők erős dialektusa sokak fülének talán nem is hangzik majd idegenül. A történet népszerűsége csúcsát 1979-ben érte el, amikor elkészült a filmes feldolgozás is, ami azóta is generációk kedvence.
Színpadi változat: Cseke Péter
Díszlettervező: Krsztovics Sándor
Jelmeztervező: Sais
Tánc: Frigyesi Tünde
ügyelő: Domján Sándor
Súgó: Arató Andrea
Rendezőasszisztens: Borsos Andrea
Rendező: Cseke Péter
A Fővárosi Nagycirkusz és a Kazanyi Állami Cirkusz közös produkciója, a MIRÁZS, a magyar és közép-ázsiai őstörténet legendás világába repíti a nézőt.
Császár András, a középkorú hivatalnok már unja jól megszokott kis életét, azonban minden megváltozik, amikor a metróban összeütközik egy ismeretlennel és elcseréli vele az aktatáskáját. Az idegen táskában 2 millió eurónyi értéket talál, ám esze ágában sincs azt visszajuttatni jogos tulajdonosának, inkább új életet készül kezdeni az ölébe hullott busás summából. Ahhoz, hogy ez valóra váljon Andrásnak már csak meg kell birkóznia a rendőrséggel, a maffiával, továbbá az sem könnyíti a dolgát, hogy a felesége sem óhajtja egy csapásra otthagyni Óbudai otthonukat.
Rádiós, a fiatal tudós a számítógépe tökéletesítésén dolgozik a padláson. Ide érkezik meg négy bolyongó szellem – Kölyök, Meglökő, Herceg és Lámpás – az igazi hősök, akiket kihagytak a mesékből. Itt szeretnének találkozni a Révésszel, aki elviszi őket egy távoli csillagra, az „örökre szépek” bolygójára, ahol végre otthonra lelhetnek..
A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok 41 éve állít emléket az 1335-ös visegrádi királytalálkozónak, a középkori Európa egyik legfontosabb eseményének. E három…
2026 nyarán Tokaj ismét különleges zenei élménynek ad otthont – egy este, ahol a hagyomány és a megújulás harmóniában találkozik:…
Janza Kata és Gallusz Niki előadásában JEGYEK: 2026.05.28. 14:00-től
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
