Híres szerenádok
A koncert helyszíne megváltozott! A Debreceni Egyetem Aulája helyett a PÁSTI UTCAI ZSINAGÓGÁBAN kerül megrendezésre.
Læs mere
Køb Billetter
A koncert helyszíne megváltozott! A Debreceni Egyetem Aulája helyett a PÁSTI UTCAI ZSINAGÓGÁBAN kerül megrendezésre.
Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tirsdag, 29. Marts 2022 19:30
Műsor:
Mozart: c-moll szerenád („Nacht Musique”) KV.388
Mozart: G-dúr szerenád („Kis éji zene“) KV.525
Csajkovszkij: C-dúr vonósszerenád, op. 48.
Közreműködik:
Kodály Filharmonikusok művészei
Vezényel: Bényi Tibor
Mozart a salzburgi állásának elvesztése után, 1781-ben Bécsben próbál támogatókat szerezni. „Nincs kellemetlenebb, mint a bizonytalan tudatlan, nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő.” A császár 1782-ben alakít egy fúvósoktettet, akik különböző alkalmakon és szabadtéri szerepléseken léptek fel. Ennek a császári együttesnek írta Mozart a c-moll szerenádot, ami formailag inkább egy fúvósszimfónia, újításokkal teli alkotás… talán már Beethoven folytatására várva. Így ír Mozart az apjának: „gyorsan írtam hát egy Nachtmusik –ot.” A legtermékenyebb bécsi korszakának volt ez a kezdete. A vonósokra írt másik „Nachtmusik”, az „Eine kleine Nachtmusik” (Kis éji zene) a legsikeresebb művei között szerepel. Ez az alkotás 1787-ben, a Don Giovanni írása közben született. Életében már nem mutatták be, több mint 100 évvel később, 1895-ben „fedezték fel” a közönség számára. Elindult a zeneirodalom egyik legtöbbet idézett dallama hosszú, sikeres útjára, napjainkban is töretlenül hódít, tömegeket csalogatva a koncerttermekbe.
100 évvel később, 1880 szeptemberében ezt írja Csajkovszkij egy ukrán falucskában: „Milyen boldoggá tesz az a tudat, hogy Mozart hatása bennem a legkevésbé sem kopik meg az idők múlásával.” Majd így folytatja: „kipihenem magam mostanában a saját zeném világából.” Mozart partitúráival eltöltött „pihenő időszaka” után nem egy amúgy eltervezett Mozartos ihletettségű új vonósnégyessel, hanem egy friss vonósszerenáddal, a C-dúr vonósszerenáddal lép a közönség elé, és tiszteleg a régi nagy mester előtt. Így ír tovább: „milyen nagy örömmel merülök el Mozart világában, Beethoven, Schumann, Chopin is hatással van rám, de Mozartot csodálom és a legnagyobb izgalomba kerülök zenéje által.” Ebből a csodálatból és inspirációból születik a vonósok nagy szerenádja! A mélyen romantikus, de „klasszikus stílusú” mű az érzékekre hat, egy táncos, erőteljes, szerelmes, népies hangvételben íródott „szimfónia fúvósok nélkül.” „Legyen nagy a vonósok létszáma, amennyire csak lehet” írja útmutatásként a jövő előadói számára. 1934-ben újra „életre kel” a Vonósszerenád Csajkovszkij zenéjére, elsőként koreografált balettként, amit ma a világ több nagy balett-társulatának állandó repertoárján is megtalálhatunk.
(Bényi Tibor)
Napfényben fürdő görög sziget. Mindent körbeölelő csillogó türkiz tenger. Hangulatos tavernák, ínycsiklandó étkek, mavrodaphne… Egyszerűen idilli - tökéletes felkeresni, ott időzni, visszatérni – s persze élni. Donna Sheridan, a független, céltudatos asszony ezt a nem mindennapi környezetet választotta otthonául, és itt született húsz évvel ezelőtt Sophie is, a lánya. Sophie, aki édesanyja szemléletétől eltérően mindig is szenvedélyes szerelemről, hatalmas fehér esküvőről álmodott, elvágyik e csodálatos mediterrán szigetről. A nagy utazást azonban nem egyedül, hanem választottja, Sky oldalán tervezi elkezdeni. Házasságkötésüket mindössze egy apróság árnyékolja be: Sophie szeretné, ha édesapja vezetné oltárhoz, akit azonban nem ismer...
Az igazságtalanul elbocsátott építési vezető, Stan (Rayane Bensetti) egymillió eurót lop el vezérigazgatója széfjéből. Amikor megtudja, hogy a kirúgás egy előléptetési teszt volt, kétségbeesett és szokatlan lépésre szánja el magát: megpróbálja titokban visszajuttatni a pénzt, mielőtt a főnöke másnap reggel beér az irodába. Problémáit tetézi, hogy a széf kinyitásához előbb meg kell szereznie annak kulcsát főnöke lakásából, így kénytelen felfogadni Párizs legfurább, és legkiszámíthatatlanabb lakatosát, Hippolyte-ot (Christian Clavier). Stan számára ez az éjszaka hosszúnak ígérkezik.
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben,…
operett három felvonásban, magyar nyelven
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
