Antonín Dvořák: h-moll csellóverseny No.2. op.104. (Tomasz Máté)
--
Pjotr Iljics Csajkovszkij: Részletek a Hattyúk tava és a Csipkerózsika balett zenéiből
więcej
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: niedziela, 10 Maja 2026 18:00
Közreműködik:
Tomasz Máté (cselló)
Vezényel: Baráti Kristóf
Dvořák sokáig nem tartotta a csellót méltó szólóhangszernek: szerinte „fent nyöszörög, lent morog” – s e véleménye mellett jó ideig ki is tartott. Első csellóversenye után, 1865-ben fogadalmat tett: többé nem ír darabot erre a hangszerre. Hasonló vonakodás előzte meg
Csajkovszkij balettjeinek születését is. A komponista 1875-ben kapott felkérést első balettjére, a Hattyúk tavára. Az orosz mester a szimfóniaszerzők komolyságával látott munkához, a dallamokat, s a történetet az egyes szereplőkhöz igazította. Kritikusai - akik értetlenül szemlélték a koncertterembe illő balettzenét – fanyalogva fogadták balettjét. De amíg Kulius Reisinger, A hattyúk tava koreográfusa szabad kezet adott Csajkovszkijnak, addig 1890-ben a Csipkerózsika balettnél Marius Petipa jóval határozottabb követelményeket támasztott Csajkovszkij irányába, túlságosan szűk keretek közé szorítva a zeneszerző fantáziáját. Szerencsére mindkét komponista esetben feloldódtak a kezdeti kételyek.
Csajkovszkij látványos jelenetekkel, izgalmas történelmi táncokkal, szólókkal és duettekkel ajándékozta meg a táncosokat, új szintre emelte a műfaj irodalmát: balettjeiben Mozart muzsikájának szépsége, Beethoven formai gondolkodása tükröződik, amit saját, hasonlíthatatlanul érzékeny zenei nyelvezete gazdagít. Dvořák pedig – harminc évvel korábbi fogadalmát megszegve – döntött úgy mégis barátja, a híres cseh csellista, Hanus Wihan (1855–1920) hatására, hogy ismét csellóversenyhez fog. Az eredmény: a hangszer irodalmának egyik legnagyobb remekműve, amely nemcsak a hangszer határait tágítja ki, hanem zeneszerzői életművének is koronája. Mindössze három hónap alatt írta meg hagyományos háromtételes versenyművét amerikai évei végén. A szenvedélyes, erősen ritmizált nyitó szonáta tételét saját Lass mich allein (Hagyjatok magamra) című dalkompozícióját idéző, bensőséges hangvételű Andante követi, melyen ismét a honvágy hangjaira ismerhetünk, ám a Prágában átdolgozott zárótétel már derűs, életvidám Rondóval ér véget.
Elemi erők, szilaj ritmusok, pajkos játékosság és sodró vágyak, a Margitszigeti Színház különleges koncertjén, ahol szimfonikus zenekar és kórus kíséretében felcsendül Carl Orff legismertebb remekműve, a Carmina Burana.
A VILÁG ELSŐSZÁMÚ UTAZÓ ŰR KIÁLLÍTÁSA ÉRKEZIK AMERIKÁBÓL BUDAPESTRE! ETELE PLAZA – 2026.03.06. FIGYELEM CSAK 3 HÓNAPIG!
Fergeteges vígjáték pimasz poénokkal, pikáns helyzetekkel és félreértésekkel.
Wolfgang Amadeus Mozart Così fan tutte
Rudi van Dantzig – Toer van Schayk / Pjotr Iljics Csajkovszkij A HATTYÚK TAVA Klasszikus balett három felvonásban
Zenés válóok két részben – magyar slágerekkel a ’60-as évektől napjainkig
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
