E képzeletszínházi est keretében két nagyszerű és közismert színész beszélget a moderátorral, valamint nézőkkel.
A Janikovszky Éva írásai alapján életre keltett halhatatlan férfialakok segítségével gondolkodnak közösen a 40-45 év feletti lét végpontjairól: mindennapi mélységeiről és magasságairól.
Őszintén és együttérzéssel vallanak arról, milyen válaszok, megoldások születtek bennük az élet különféle helyzeteire a negyedik X-en túl…
A különféle ’arcainkra’ igyekeznek közelebbről és mélyebben rátekinteni – pontosabban arra a képre, amit kifele mutatunk magunkról másoknak ebben a két (féle), sokszínű világban.
Megfigyeléseik középpontjában a személyiségünk gyémánt-dimenziói állnak.
Különböző szemüvegeken át, eltérő optikával, más-más látásmódban beszélnek az élet legismertebb alapigazságairól és megoldhatatlannak tűnő kérdéseiről: torzítás nélkül engednek bepillantást az élet torz valóságába!
Ez a produkció vers és próza különleges, szeretetteljes találkozása, ahol a közös nevező, a kapocs a játékosság és a derű.
Afféle asszociáció-folyam: éles tükör – szavakból csiszolva…
„Biztos mindenkinek ismerős, ha a saját véleménye nagyon eltér a saját – adott esetben fél órával ezelőtti – véleményétől, csak mert közben egy másik szerepbe került, és már nem az anyukáját kell győzködnie ugyanarról, hanem a gyerekét. Nyilván néha nagyon nehéz nevetni ezeken a helyzeteken, de egy sötét nézőtéren simán lehet úgy csinálni, mintha ez nem rólunk szólna, hanem másokról.
A fergeteges előadás gyorsan magával ragadja az embert, az elragadtatottság állapotában viszont nehéz színlelni, így a röhögés feloldja azokat a gátlásokat, amik ezekben a helyzetekben rakódnak ránk. Janikovszky Éva azonban túl jó megfigyelő, a megengedő humor nem fedi el, hogy ezek bizony mi vagyunk. Szóval ez valami felszabadító röhögés, amiből kevés van az életünkben, miközben minden más módszer hatástalannak tűnik az élet nagy kérdéseinek kezelésére.”
Ajánlás a Nézők szemével:
„Az este után még órákig nem lehetett letörölni az arcomról a mosolyt. A három zseniális szereplő hihetetlenül életszerűen, tele humorral és öniróniával mutatta meg a mindennapjainkat. Annyira mai, annyira igaz volt minden pillanatuk, hogy nem fájt magamra (magunkra) ismernem! Ha tehetném, kötelező programmá tenném minden férfinak és nőnek! MINDENKINEK!”
