Ez a gyönyörű dráma a XIV. század elején, Róbert Károly uralkodása idején játszódik. 1942-ben került a Nemzeti Színház színpadára. Újdonsága, hogy polgárok szerepelnek a színpadon, mesteremberek, akik összeszorított szájjal halálig tudnak küzdeni, ha az életükről-jogaikról van szó.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Azn Éless-Szín előadásában
Márai Sándor: A kassai polgárok
kamaraszínházi változat 2 részben
Izgatott korban játszódik a darab, a városok polgársága, kezd öntudatra jutni, kezdi ismerni saját értékét, hivatását. Soraikból emelkedik ki János mester, a kőfaragó. Emelkedett lélek, művészember. Szent Erzsébet szobrát faragja a kassai dóm kapuja fölé. Gondosan dolgozik a vésőjével, de szerelem támad benne nevelt lánya, Genovéva iránt. Aki modellje szobrának, hite szerint ez lesz az a mű, amelynek megalkotására született. Ómodé nádor martalócai már betörtek a városba, de a Tanács még mindig ülésezik. János hát besiet a Tanácsba. A király Ómodé nádornak ajándékozta a várost, de korábban szerzett jogán Kassa szabad királyi város. A Tanácsban János mester szava dönt: ellenállnak, minden eszközzel.
Mialatt harcol, zsoldosok megölik feleségét. Genovévát már korábban – mindkettejük védelmében – elküldte, a fia a nagyvilágban, messze, egyedül maradt. De ha nincs Genovéva, minek a szobor?! A harc hevében Ő maga öli meg vésőjével Ómodét. Az ellenállás sikeres, a polgárok győztek. János az ő hősük, a királyi bíróság felmenti a hazaárulás vádja alól. Hős volt? – kérdi Albertus, az író. Ember – feleli önmagának és nekünk.
Szereposztás:
János mester......................................... KORCSMÁROS GYÖRGY
Ágnes, a felesége.................................. NYERTES ZSUZSA
Kristóf, a fiuk.......................................... HÉGER TIBOR
Genovéva, a nevelt lánya...................... ANTALFI ANETT
Jakab, a kereskedő............................... KERTÉSZ PÉTER
Gergely Páter........................................ VÁRKONYI ANDRÁS
Albertus a krónikás................................ BODOR GÉZA
István Püspök........................................ MESTERHÁZY GYULA
Sabina, a dajka...................................... VALLER GABRIELLA
Petrus Bíró............................................. BÁCSKAI JÁNOS
Dyles, a molnár...................................... HEGEDÜS MIKLÓS
Leonárdus, a szűcs................................ KOHAUTEK CSABA
Díszlet-jelmez: HÚROS DÓRA
A rendező munkatársa: DOBOS ERIKA
Rendező: KERTÉSZ PÉTER
Művészeti vezető: dr. ÉLESS BÉLA
A kamaraszínházi változatot írta: dr. Éless Béla
Zene: KOKAVECZ IVÁN
Márai Sándor örökösének engedélyét a Balla-Sztojkov Kft. és a Hofra Kft. közvetítette.
A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.
Az 1986-ban készült, kultikus családi rajzfilm színpadi változata feledhetetlen szórakozás az egész családnak!
Ludwig van Beethoven: 9. (d-moll) szimfónia, Op. 125
Jössz éjfélkor babzsákra huppanva, az előadóktól karnyújtásnyira klasszikus zenét hallgatni?
Egy békebeli fürdő egy békebeli városban. Mindenki üdül, kikapcsolódik, és rajongva ünnepli őfelsége születésnapját. Egy fiatal özvegy és egy délceg…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
