BEETHOVENNEL A SZABADBAN
A Nemzeti Filharmonikusok koncertjei Martonvásáron
A Nemzeti Filharmonikusok koncertjei Martonvásáron
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. július 19. szombat, 19:00
2025. július 5., szombat, 19 óra (esőnap: július 6., vasárnap)
Műsor
IV. (G-dúr) zongoraverseny, op. 58
C-dúr („Kismartoni”) mise, op. 86
Kristófi Ágnes szoprán
Busa Gabriella alt
Körmendy Flórián tenor
Cserményi Zsombor basszus
Kovács Gergely zongora
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
vezényel: Somos Csaba
A Beethovennel a szabadban idei sorozatának nyitóestjén a zeneszerző két nagy jelentőségű műve csendül fel, az új utakat kereső mestert képviselve. A G-dúr zongoraverseny (1805/1806) elmélyült komolyságával és rendhagyó formai megoldásaival új utakat jelöl ki a versenymű történetében, a virtuóz csillogásról a vallomásos hangvételre helyezve át a súlypontot. A Kismartoni mise (1807) egyrészt a zeneszerző magyar kapcsolatait illusztrálja, hiszen a mű Esterházy II. Miklós herceg megrendelése nyomán, felesége névnapjára készült. A mise-megzenésítés a zenetörténeti előzményekkel ellentétben a művet sok kis egység helyett nagyobb összefüggő részekre osztja, a komponálásmódban fontos szerepet juttatva a tematikus összefüggéseknek és a hangvétel közvetlenségének. A koncerten a Nemzeti Filharmonikusokat és a Nemzeti Énekkart a kóruskarigazgatója, Somos Csaba vezényli, a versenymű szólistája a fiatal magyar zongoraművész nemzedék jeles képviselője, Kovács Gergely, a mise énekszólóit Kristófi Ágnes, Busa Gabriella, Körmendy Flórián és Cserményi Zsombor személyében a Nemzeti Énekkar művészei adják elő.
2025. július 12., szombat, 19 óra (esőnap: július 13., vasárnap)
Műsor
Coriolan-nyitány, op. 62
F-dúr románc, op. 50
G-dúr románc, op. 40
IV. (B-dúr) szimfónia, op. 60
Falvay Attila hegedű
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
vezényel: Vashegyi György
Egmont, Prométheusz, Coriolan: zenéjében Beethoven szívesen állított emléket az emberiség nevezetes lázadóinak, hiszen lelki rokonait ismerte fel bennük. A Coriolan-nyitányról (1807) joggal hihetnénk, hogy Shakespeare azonos című drámájához készült, ám a vad indulatvilágú, viharos lendületű művet kortársa, Heinrich Joseph von Collin tragédiájához szánta bevezető zenének a komponista. A sötét hangulatú nyitány után hatalmas kontraszt a szólóhegedűre és zenekarra komponált F-dúr és G-dúr románc (1798, 1801): Beethoven mindkét műben szelíd arcát fordítja felénk, a kompozíciók hangvételét mérsékelt tempó, szemlélődő béke, és olykor a fohász hangvételére utaló emelkedettség jellemzi. A hegedűszólam nem virtuóz, inkább éneklő karakterű. Schumann szerint a IV. szimfónia (1806) „görög hajadon két északi titán [a III. és az V.] között”. A mű meghatározó eleme a saroktételek energiája és a derű, az élénk karaktervilág és a pergő ritmika. A hangverseny karmestere a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója, a bécsi klasszikus zene világában kivételes otthonossággal tájékozódó Vashegyi György, a két románc hegedűszólójában Falvay Attila, a zenekar nyugalomba vonuló kiváló koncertmestere vesz búcsút húsz közös esztendő után az együttestől.
2025. július 19., szombat, 19 óra (esőnap: július 20., vasárnap)
Műsor
VI. (F-dúr, „Pastorale”) szimfónia, op. 68
VIII. (F-dúr) szimfónia, op. 93
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
vezényel: Farkas Róbert
A Beethovennel a szabadban záróestjén két szimfónia alkot párost. A VI. szimfónia (1808) esetében ritka kivételesen maga Beethoven adta a Pastorale megkülönböztető jelzőt a műnek, az Ember és a Természet harmóniájára utalva. A kompozíció szelíd és derűs alaphangvételű, forradalmi újítása a programzenét előlegező ábrázoló törekvés, amelynek megfelelően minden tételnek témája van: az elsőa vidékre érkező ember derűs érzéseit idézi fel, a másodikban patakparti jelenet tanú lehetünk éneklő madarakat hallgatva, a harmadik szilaj paraszttáncot vizionál, a negyedik a váratlanul támadt vihar félelmetesen hiteles hangképe, míg a záró ötödik (mert a szimfónia formabontó módon öttételes) az elcsitult vihart követő hálaének. Az alcím nélküli VIII. szimfónia (1812) a VI.-hoz hasonlóan F-dúr hangnemű, és – a II. és a IV. rokonaként – derű, élénk lendület, kontrasztgazdagság, energia és ritmikai pezsgés jellemzi. A hangverseny karmestere, Farkas Róbert a magyar dirigensek középgenerációjának kiemelkedő képviselője. Hazai és berlini tanulmányok után sokáig főként külföldön – mindenekelőtt Németországban – aratott sikereket, 2021 szeptembere óta a MÁV Szimfonikus Zenekar vezető karmestere.
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
Közel két évszázada ad reményt és erőt „e rút világban” Liliomfi és Mariska minden ukázt felülíró szerelme, Szellemfi játékkedve és a teátristák fantáziája.
Minden idők egyik legkedveltebb romantikus története, az ikonikus film sikeréhez méltó, musicalként születik újjá a Madách Színház színpadán.
Újévi koncert a Vígszínházban Egy varázslatos este, ahol a zene a téli ünnepek minden színét megidézi. Vendég: Kökény Attila
Molnár Ferenc vígjátéka egy furcsa szerelmi négyszög története ironikus, szívfacsaró mese.
Sherlock Holmes megint szemben találja magát az ördögi Moriarty professzorral. Bohémia királyát egy nemzetközi kémkalandban valakik megzsarolják. Sherlock Holmesnak ezügyben…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!