Kecskeméten történt 1830. április 16-án, hogy a város köztiszteletben álló főügyésze, Katona József, egy hosszú és fáradságos tárgyalás után felállt és kilépett az ajtón, hogy odakint levegőzzék. Amint kiért a szabad ég alá, szívéhez kapott és holtan esett össze. A város nagy részvéte mellett temették a már fiatalon is tekintélyes jogtudóst..
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Saturday, May 11 2013 7:00PM
Bánk Bán
Kecskeméten történt 1830. április 16-án, hogy a város köztiszteletben álló főügyésze, Katona József, egy hosszú és fáradságos tárgyalás után felállt és kilépett az ajtón, hogy odakint levegőzzék. Amint kiért a szabad ég alá, szívéhez kapott és holtan esett össze. A város nagy részvéte mellett temették a már fiatalon is tekintélyes jogtudóst. De a népes gyászoló közönségből nyilván senkinek sem jutott eszébe, hogy a főügyész ifjúkorában verseket, sőt drámákat is írt.
Legkevésbé pedig az juthatott volna bárki eszébe, hogy az oly korán elhalálozott jogtudós a magyar irodalom legnagyobb tragédiaköltője volt, akinek főművéhez hasonlatos nemzeti tragédiát a következő emberöltőkben sem fognak írni. A Bánk bán ugyan megjelent, de a könyvbe nyomtatott drámát alig-alig vásárolta valaki. Először csak három évvel a szerző halála után adták elő, de sokáig csak egyes színészek fedezték fel maguknak, mint jó szereplehetőséget.
„A Bánk bán egyszerre tudott korhűen középkori és izgalmasan aktuális lenni, mint a legjobb Schiller-drámák. A jellemek mélysége és gazdagsága Shakespeare-t idézi. Szerzője nem volt forradalmár, de műve forradalmasító hatású, mert elkeseredést ébreszt minden zsarnokság ellen, és részvétet a megalázottság mellett. Nyelve olyan erőteljes, mint soha még magyar drámáé. Rímtelen jambusos formájával pedig odakapcsolódott a Shakespeare-Schiller-hagyományhoz.” (Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka)
Közreműködik:
Báli közönség, tömeg, Békétlenek: a teljes műszak
Két népzenész: hegedű-brácsa
Mindnyájan függők vagyunk – legyen az társ, pénz, szerencsejáték vagy épp valamilyen káros szenvedély. Szücs Zoltán saját élményein keresztül mutatja meg a pusztító függőség hatásait, de nem szomorú önvallomást ír: nevetéssel oldja a fájdalmat, és velünk is megláttatja gyarlóságainkat.
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben,…
A diszkókorszak legnagyobb slágerei Détár Enikő, Fésűs Nelly és Ladinek Judit – azaz a Dívák – különleges előadásában.
It is probably impossible to summarize this miraculous story of Mowgli, Bagheera who escaped from the cage of the human…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
