Az, ki életében sokat érzett és gondolkozott; s érzeményit és gondolatait nyom nélkül elröppenni nem hagyta: oly kincset gyűjthetett magának, mely az élet minden szakában, a szerencse minden változásai közt gazdag táplálatot nyújt lelkének. Sok szépet írának a bölcsek, s gyakran a nem éppen bölcsek is; gazdag forrást nyitának fel, honnan jó sorsban intést, balban vigasztalást, mindkettőben magasbra emelkedést, szív… több
Kölcsey Ferenc: Parainesis
Hagyományos kultúránkban a szellemi javak átörökítése természetes folyamatként volt jelen. Szájról szájra terjedt tovább az a több generációnyi tudás, mely felhalmozódott a népművészetben, a mi esetünkben a népzenében és a néptáncban. A hagyomány, mint értékrend, meghatározta a falusi közösség erkölcsi mivoltát, átszőtte életét. A falusi szokások, táncmulatságok nem csak egyfajta szórakozási formaként funkcionáltak, hanem alkalmat adtak annak is, hogy az idősebb generáció nevelői hatást gyakorolhasson az új nemzedéknek. Hagyományosan apáról fiúra szállt tovább a tudás, de a generációs folyamatokat tekintve korszakok között is átíveltek szellemi értékeink.
A hagyományt ugyan a falusi közösség gyakorolta, de az átadásnak és átvételnek mégis megvoltak a kimagasló mesterei. Mai értelemben a kreatív alkotók voltak ők, akik tehetségük, művészi érzékük által formálták a nép művészetét.
Hagyományos műveltségünk modernkori fennmaradásáért sokat köszönhetünk azoknak a gyűjtőknek, akik még a fellelhető hagyományőrzők tudását bármilyen formában is rögzítették. Néptáncgyűjtőink munkája felbecsülhetetlen örökség, mivel a falusi társadalmakban a hagyományozódás megszűnt, s így az eltűnőben lévő szellemi örökség jelentős részét még időben átmentették jelenünkbe.
A Duna Művészegyüttes előadása az Apák és fiak közötti szellemi kapcsolaton keresztül a hagyományról, az átörökítésről és az átvételéről kíván szólni. Az előadás a tervek szerint egy sorozat kezdő állomása, melyben tisztelegni kívánnak a kiemelkedő munkát végző néptáncgyűjtők előtt.
Elsőként, Juhász Zsolt mestere, Nagy Albert munkásságára emlékezik az együttes. Az ő emblematikus gyűjtéseiből építkezik a produkció tánc és zenei anyaga.
Az előadásban Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz c. művéből idézünk részleteket Rubold Ödön tolmácsolásában.
Előadja a Duna Művészegyüttes és a Göncöl Zenekar
Közreműködik: Végső Miklós, Harangozó Gyula-díjas táncművész, a Magyar Állami Népi Együttes Örökös Tagja, Orosz Máté Imre, a Debreceni Hajdú Táncegyüttes növendéke
Hangfelvételről közreműködik: Rubold Ödön, Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész
Zenei szerkesztők: Göncöl zenekar, Horváth Mária
Díszlettervező: Michac Gábor
Jelmeztervező: Winklerné Petri-Kiss Borbála
Táncmesterek : az együttes táncművészei
Látvány: JuZso
Videó: XORXOR
Fény: Lendvai Károly
Hang: Földes Gábor
Szakmai konzulens: Gombos András
Rendező-koreográfus: Juhász Zsolt, érdemes művész
Képzeljetek el egy aranyló hajú kisfiút, aki egy aprócska bolygón él és elindul, hogy felfedezze az őt körülvevő univerzumot! Útja…
Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később…
A Momentán Társulat képzeletbeli, de nagyonis lehetséges jeleneteket játszik a színpadon a párterápia, a különböző párok dinamikájának inspirációiból -- amihez…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
