Koncert, muzyka

Zenei sokszínűség új minőségben Nemzetközi sikerek után most Győrben

A barcelonai születésű Elionor Martínez a bázeli zeneakadémián szerzett kitüntetéses mesterdiplomát, és olyan neves karmesterekkel dolgozott együtt, mint Jordi Savall vagy Ton Koopman. A fiatal szoprán otthonosan mozog az oratóriumok világában, Mozart és Rossini operaszerepeiben, de a dalrepertoár is fontos számára.

Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.

A kritika szerint „magával ragadó történetmesélési érzékkel” (Le Soir) bíró szerb csellista, Petar Pejčić karrierje üstökösként ível: a 2022-es Erzsébet Királyné Verseny legfiatalabb döntőseként, majd a 2025-ös londoni YCAT-győzelemmel hívta fel magára a figyelmet. Jelenleg a neves Kronberg Akadémián Frans Helmerson növendéke.

A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).

Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban Bach művei ne a legmagasabb rendű példákat kínálnák a kései utókor számára, a polifon komponálás (vagyis több szólam egyidejű összehangolásának) technikájában azonban vitathatatlanul ő tartják minden idők legnagyobb mesterének. Ezt már a kortársai is így gondolták (még ha sokan ellenszenvvel viseltettek is e képessége iránt), a halálát követő generációk pedig azonnal mintaként kezdtek tekinteni fúgáira, kánonjaira és egyéb többszólamú struktúráira. Az előadásban a bachi polifónia titkainak eredünk nyomába, hogy megpróbáljuk megérteni e zenei gondolkodás működésmódját (de legalábbis felmérni a jelentőségét és a nagyságát).

A BACCHUS CONSORT CSALÁDI KONCERTJE KORHŰ HANGSZEREKEN

A zene ott kezdődik, ahol a szavak már elerőtlenednek, és kevés műfaj képes olyan mélyen megérinteni a szívet, mint a gospel és a jazz találkozása. Idén télen a METTRIN Művészeti Központ falai közé ismét beköltözik ez a varázslat, hogy egy nemzetközi színvonalú koncerttel hangolódjunk az ünnepi időszakra.

Ki finanszírozta Mozartot, Beethovent? Diplomaták, politikusok, egyházi személyek, arisztokraták, akik bolondultak a zenéért! Eckhardt Gábor új sorozata a Danubia Szalonban.

A „Felhők közt” koncerten a filmtörténet ikonikus zenéi hipnotikus színpadképpel kiegészítve szólalnak meg, egységes, emlékezetes élményt nyújtva a közönség számára.