Theatre, Drama

Az előadás célja: A bűn fogalmának és elévülésének körüljárása, strukturált véleményalkotásra való ösztönzés, erkölcsi és morális dilemmák mentén

Radnay Csilla előadásában

színmű

Kúnos László fordítása alapján a szövegkönyvet írta: Guelmino Sándor

Egy sármos pesti nőcsábász története.

Caligula a legérzékenyebb ponton támad, hitük és törvényeik eltiprásával egy teljes kultúrát igyekszik megsemmisíteni.

Caligula a legérzékenyebb ponton támad, hitük és törvényeik eltiprásával egy teljes kultúrát igyekszik megsemmisíteni.

Van olyan, hogy a legközelebbi ember visszaél azzal, hogy ő a legközelebbi ember, és van, hogy a legközelebbi ember egy szakítás vagy egy haláleset miatt eltűnik az ember életéből. Ez az a magány, amikor nincs legközelebbi ember – és ilyenkor keresni kezdjük azt.

A III. Richárd egy évek óta folyamatban lévő rendezői program legújabb része. Albu István koncepciója nyomán a drámai cselekménybe beépített élőzene különleges előadásélményt, valódi koncert-show-t kínál a nézők számára.

Valère Novarina utolsó, csodálatos rendezése a 13. MITEM-en.

Dráma, két részben

Penelopiad is Margaret Atwood’s unique myth adaptation of Homer’s Odyssey, the Trojan War, and the queen of Ithaca, Penelope, the embodiment of female fidelity: a modern-day echo and reflection of Penelope’s story, transposed into a dramatic structure. The highly successful novel written in 2005 is an extension of the tragic fate of Penelope in the captivity of Hades, a projection of the pain and guilt felt by the cruel murder that claimed the lives of the Handmaids.

Pintér Béla és Társulata: A Sehova Kapuja

Az előadás arról szól, milyen hazugságban élni, hazugságban leélni egy életet, és milyen, ha ezt a hatalmi elit különféle rétegeinek való megfelelés kényszeríti ránk. (Kovács Bálint)

Diana Dobreva a Nemzeti Színház Salome előadásának világhírű rendezője újabb izgalmas és látványos előadása, aki a 2024-es és 2025-ös MITEM után (Odüsszeusz, Moby Dick, Vér nélkül) újra görög klasszikust állít színpadra.

Izgalmas, rendkívüli, csábító – így lehetne leírni a brit drámaíró Robert Icke és a rendező Andrei Șerban találkozását a bukaresti Nemzeti Színház színpadán.