Tadeusz Słobodzianek: Ilja próféta
Káva terem
hossz: 65 perc
korhatár:15+
speciális infók: tömjénfüst
több
Káva terem
hossz: 65 perc
korhatár:15+
speciális infók: tömjénfüst
több
“Ha legalább egyszer, amerikai búza nőne! Ehun az aratás, zab meg ekkorka, e, ekkorka!”
Egy idegen jön a faluba, aki árulja a holmiját. Ilja bármit eladna, amire kereslet van. A falubelieknek csodákra van szüksége, hogy elviseljék azt a sok nehézséget, amit az éhezés és a szegénység okoz. Így ő csodákat ad nekik. Hogy igaziakat-e, az kérdéses. Prófétává választják, követik mint vezetőt, ő majd megvédi őket minden rossztól. Miközben dicshimnuszokat zengenek róla, összemosódik fejükben a megváltóval. Ilja annyira élvezi új szerepét, hogy nem hátrál akkor sem, amikor a többiek az Isten fiának nevezik. A falubeliek el is döntik, hogy megsürgetik a paradicsom eljövetelét, építenek egy keresztet, és a bibliai ismereteiket felelevenítve gyakorolni kezdik a keresztre feszítést.
Érkezik egy férfi, aki azt mondja magáról, hogy csodatevő, de csodák nincsenek. És ha, basszameg, tényleg az? Ilja próféta embereket gyógyít, halottakat támaszt a szemünk láttára és megjövendöli a világvégét.
“Az igazi realista, ha nem hívő, mindig talál magában erőt és képességet arra, hogy ne higgyen még a csodának sem, ha pedig a csoda megcáfolhatatlan tényként áll előtte, akkor inkább a saját érzékeinek nem hisz, semhogy lehetségesnek tartsa...”
(Dosztojevszkij: Karamazov testvérek)
Az előadás műfaja koncertszínház. A teljes zenei kulisszát a színészek hozzák létre az előadás közben, mind vokálisan, mind instrumentálisan. Így egy olyan játékszabály születik, ahol a narratív szövegi tartalmak beépülnek a dalokba, a játszók ki-be szállnak prózai tevékenységükből a zeneibe.
A dalok szövege gyakran a magyar népdalok közvetlen és érzékletes nyelvi világát hordozza, a ritmussal történő fúzió érdekében viszont a prozódia legtöbbször időmértékes, ráolvasó, rigmus-szerű. A dallamvilágot tekintve az ortodox-keleti egyház zenéje adta az inspirációt, a bolgár és északi-szláv modalitások és harmóniák egyszerre jelennek meg a darabban. Nem dolgozik azok komplex polifóniájával, a szólam-kiosztás mindig a szereplők vokális fekvéséhez igazodik. A ritmikai világ megalkotásakor marokkói és atlasz-hegységi szertartás-zenéket hallgattunk. Ezekben a szertartásokban az egyes ritmikai súlyok fontos szervező elemek, nem csak támasztékok és kíséretek. A zene egy ösztönösebb értést, egyértelműbb bevonódást eredményez. Játékosságot hoz a színházi hagyományban jelenlévő realista színjátszásba: elemeli a hétköznapi valóságtól a jeleneteket, oldja a szövegek komolyságát, de úgy, hogy közben nem sérül a gondolat.
Játsszák: Al-Farman Petra, Berkó Boglárka, Dauner Domonkos, Erdélyi Flóra, Horváth Ábel, Szekeres Blanka, Sziládi Szabolcs, Tárnoki Tamás, Veress Kamen
Írta: Tadeusz Słobodzianek
Fordította: Pászt Patrícia
Zeneszerző: Horváth Ábel
Dramaturg: F. Tóth Gergely Ádám
Látványtervező: Sziládi Szabolcs
Jelmez: Vaida Ilona
Rendezőasszisztens: Gaál Eszter
Rendező: Hámor Anna Csillag
Külön köszönet: Fülöp Kristóf, Kárpáti Péter, Fekete Ádám, Czirák Ádám, Koszorús Gábor, Gaál Anna, Balázs-Piri Noémi, Kiss Boglárka
Woody Allen a rá jellemző emberismerettel és sziporkázó humorral tárja elénk az emberi kicsinység és nagyság egész tárházát. Nagy büszkeség,…
Shakespeare és Maráth Viktor legbájosabb komédiája igazi bolondos, gyönyörű, zenés, szerelmi kergetőzést ígér.
Közel két évszázada ad reményt és erőt „e rút világban” Liliomfi és Mariska minden ukázt felülíró szerelme, Szellemfi játékkedve és…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!