Hangversenyünkön annak a három magyar zeneszerzőnek művei csendülnek fel, akik az egész világon képviselik a magyar zenét és öregbítik hírnevét. Liszt Ferenc korának legnagyobb zongoraművésze volt, de nagyon jelentős zeneszerzői munkássága is.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. február 18. csütörtök, 19:30
Liszt: Les Préludes
Kodály: Háry János – szvit
Bartók: II. hegedűverseny
Közreműködik: Maxim Vengerov (hegedű)
Vezényel: Takács-Nagy Gábor
Hangversenyünkön annak a három magyar zeneszerzőnek művei csendülnek fel, akik az egész világon képviselik a magyar zenét és öregbítik hírnevét. Liszt Ferenc korának legnagyobb zongoraművésze volt, de nagyon jelentős zeneszerzői munkássága is. Berliozzal karöltve egy teljesen új műfajt hozott létre, amely attól kezdve, mondhatni máig foglalkoztatja a zeneszerzőket: a szimfonikus költeményt. Ezekben a művekben irodalmi, történelmi, képzőművészeti, vagy természeti témákat dolgoznak fel. Liszt tizenhárom ilyen művet komponált, közülük a legnépszerűbb a Les Préludes (magyarul Előjátékok), amelyben Lamartine „Előjátékok” című filozofikus költeményét „fordítja le” a zene nyelvére. Bartók Béla 1938-39-ben komponálta Hegedűversenyét, amelyet azóta neveznek „másodiknak”, amióta nyilvánosságra került a zeneszerző fiatalkori hegedűversenye is. Nagyszerű mű, a hegedűversenyek Beethoven óta érvényes formai modelljét követi, zenéje egyszerre magyar és huszadik századi, a hegedűszólam pedig nehéz, de nagyon hálás és gyönyörű. Maxim Vengerov személyében olyan hegedűművész előadásában hallhatjuk, akit sokan korunk legjobb vonós hangszeres művészének tartanak. Kodály Háry szvitje az 1926-ban bemutatott daljáték zenéjének öt jellemző részletét mutatja be, színgazdag, változatos hangszerelésben.
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
A dzsungel könyve azon ritka produkciók egyike, mely mindenekelőtt az ifjúságnak szól, ám életmodell-jellege minden korosztály számára alapvető felismeréseket, élményeket, katarzist nyújt.
Egy zord, viharos napon egy árva kislány téved Andersen szegényes pincelakásába. A kis Gerdát elbűvöli a bábszínház, amelyben négy bábu árválkodik. A megelevenedett bábfigurák - az Ólomkatona, a Táncosnő, Zsófi rongybaba, és Ole manó - egy különleges küldetés teljesítésére kérik fel a kislányt: ölelje meg a Hókirálynőt, hogy feloldódhasson a jég az emberek szívéről, és egy boldogabb szeretetteljes világ köszönthessen ránk.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
