Csokonai Lili - Tizenhét hattyúk
Esterházy Péter: Csokonai Lili - Tizenhét hattyúk
vágy szünet nélkül
Az előadást 16 éven felüli nézőknek ajánljuk!
Esterházy Péter: Csokonai Lili - Tizenhét hattyúk
vágy szünet nélkül
Az előadást 16 éven felüli nézőknek ajánljuk!
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. február 7. szombat, 19:30
Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk című műve 1987-ben jelent meg először, és azóta több kiadást élt meg. Esterházy a Tizenhét hattyúk című regényében egy szép, fiatal és rendkívül tehetséges írónő, Csokonai Lili bőrébe bújt, aki elmeséli banális szerelmi történetét, mely az 1980-as években játszódik. Egy árván maradt lány sivár, profán kálváriája elevenedik meg, akivel kikezd a nevelőapja, majd takarítónő lesz, szép ruhákról, illatszerekről és szerelemről ábrándozik, elveszti szüzességét, nős ember szeretője lesz, majd később a test és a lélek csábításainak egyaránt engedve a legkülönfélébb kalandokba keveredik.
Esterházy Péter a kortárs magyar irodalom egyik legkiválóbb alkotója. A szerző drámaírói munkássága szorosan összefonódik a Vígszínházzal, hiszen első színpadi bemutatója 1996-ban a Búcsúszimfónia volt, mely a Vígszínház drámapályázatának győztes darabjaként került színpadra Zsótér Sándor rendezésében. Később, 2000-ben szintén a Vígszínház mutatta be Egy nő című írásából készült monodrámát Igó Éva főszereplésével. 2008-ban pedig a Pesti Színházban került színpadra a Rubens és a nemeukledeszi asszonyok című műve Szikora János rendezésében.
A Vígszínház új Házi Színpadi bemutatója azt a hagyományt követi, melyben az elmúlt évek során több fontos szépirodalmi mű került bemutatásra monodráma változatban. Ezek közül a két legutóbbi Camus: A pestis és Szepes Mária: Vörös oroszlán című regényének színpadi változata volt, melyeket nagy sikerrel játszunk.
Látvány: FÜZÉR ANNI - SOPSITS ÁRPÁD
Jelmez: FÜZÉR ANNI
Szcenika: KRISZTIÁNI ISTVÁN
Dramaturg: FALUSSY LILLA
Fény- hang- és videó tervezés: SOPSITS ÁRPÁD
Ügyelő: HÉJJ JÁNOS
Súgó és a rendező munkatársa: KERTES ZSUZSA
Mi lenne, ha a színész kinyitná a műhely ajtaját, ahol versek előadásán dolgozik? Meghívna minket oda, ahol mesterségének szerszámai -emlékek, hangok, gondolatok- kézzel foghatók? Mi lenne, ha megtudnánk, miért mond el egy szöveget? És miért úgy mondja? Arany, Petőfi, Ady, Babits, Kosztolányi, Karinthy, Dsida, József Attila, Radnóti, Villon-Faludy , Nemes- Nagy, Pilinszky, Orbán Ottó, Petri, Parti-Nagy, Kemény István versei, Mácsai szemével és előadásában.
Hófehérke és a gonosz mostoha története, Kocsák Tibor fülbemászó zenéjére, ifj. Harangozó Gyula ötletekből kifogyhatatlan koreográfiájával, Velich Rita gyönyörű jelmezeivel, Kentaur varázslatos látványvilágával elevenedik meg. A Budapesti Operettszínház előadása
Napfényben fürdő görög sziget. Mindent körbeölelő csillogó türkiz tenger. Hangulatos tavernák, ínycsiklandó étkek, mavrodaphne… Egyszerűen idilli - tökéletes felkeresni, ott időzni, visszatérni – s persze élni. Donna Sheridan, a független, céltudatos asszony ezt a nem mindennapi környezetet választotta otthonául, és itt született húsz évvel ezelőtt Sophie is, a lánya. Sophie, aki édesanyja szemléletétől eltérően mindig is szenvedélyes szerelemről, hatalmas fehér esküvőről álmodott, elvágyik e csodálatos mediterrán szigetről. A nagy utazást azonban nem egyedül, hanem választottja, Sky oldalán tervezi elkezdeni. Házasságkötésüket mindössze egy apróság árnyékolja be: Sophie szeretné, ha édesapja vezetné oltárhoz, akit azonban nem ismer...
Zenedráma két részben Choderlos de Laclos regénye nyomán.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!