HelloBalaton

Program


Bosszúállók

Bosszúállók

BOSSZÚÁLLÓK - ÉLEKTRA, MÉDEIA, TRAKHISZI NŐK
A Szegedi Kortárs Balett előadása.

BEMUTATÓ: 2011. NOVEMBER 25.

 több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2012. március 11. vasárnap, 15:00

Agamemnón Argosz királya és a görög sereg főparancsnoka volt a trójai háború során. Homérosz „a férfiak királyának” nevezi. Hazatérése után felesége, Klütaimnésztra meggyilkolja szeretője, Aigiszthosz segítségével. Agamemnón megölése után Aigiszthosz, az eljövendő bosszú lehetőségétől féltében, el akarja pusztítani Agamemnón fiú utódját, a még kisgyermek Oresztészt; Élektra, a legnagyobbik nővér azonban megmenti a fiúcskát: idegen földre küldi, ott nevelkedik fel, testvéri barátságban Püladész királyfival. Élektra sorsa szüntelen szenvedés ezalatt: anyja számára élő lelkifurdalás, Aigiszthosznak élő vád: rosszul bánnak vele, egy földműveshez adják feleségül és a bitorló végül meg is akar szabadulni tőle. Élektra a hajthatatlan, az irgalmat nem ismerő gyász és bosszú; Krüszothemisz, a húga lágyabb lélek, engedékenyebb jellem, hajlékonyabb egyéniség; se anyjával, se a bitorlóval nem szegül szembe olyan engesztelhetetlenül, mint a nénje. Élektra olthatatlan bosszúvággyal várja, hogy Oresztész visszatérjen és megtorolja apjuk halálát, ami be is következik: Oresztész megöli a trónbitorlót és önmagával viaskodva ugyan, de Élektra nyomására saját anyjukkal is végez. Élektra később Oresztész barátjának, Püladésznak a felesége lesz.

A különböző drámaírók különféle módon értelmezték Élektra személyiségét. Agamemnón, Klütaimnészra, Élektra és Oresztész négyes viszonylatában, bonyolult, vonzásos-taszításos egymáshoz való kapcsolatukban a görög tragikusok a művészet, művészi ábrázolás vitathatatlan érvényességével megmutattak, megfogalmaztak, megörökítettek valamit, amit a lélektan tudománya csak évezredek múlva fedezett föl és általános érvényét tekintve sokkal vitathatóbban fogalmazott meg.

Ajánlatunk


Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.

(esőnap: július 12.) Lenyűgöző harmónia, határtalan energia és művészi precizitás!

Ajánló


A parkoló igénybe vehető legkorábban az adott rendezvény napján, annak kezdete előtt egy órával.

zenés családi mesejáték egy részben (Bálint Ágnes azonos című meseregénye alapján a színpadi adaptációt készítette: Bártfay Rita) Zeneszerző: Csiszár Ferenc

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!