A mizantróp
Ki ez a mizantróp? Miért vívja elkeseredett szélmalomharcát a hazugság, képmutatás, korrupció ellen, ha ő maga is tudja, hogy a világ rohad, és a rothadtság nem orvosolható?
Ki ez a mizantróp? Miért vívja elkeseredett szélmalomharcát a hazugság, képmutatás, korrupció ellen, ha ő maga is tudja, hogy a világ rohad, és a rothadtság nem orvosolható?
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2010. május 15. szombat, 19:00
A mizantróp
Nem értik Alceste-et. „Mindenki azt kérdi: bohóc ez – vagy beteg?” Barátja, Philinte folytonos dührohamai miatt orvoshoz küldi.
Szerelme, Célimene szerint nem úgy szeret, ahogy szeretni kell. A szerelmes Éliante azt mondja róla:
„Igen különc és fura,
és mégis rendkívüli figura:
abban, ahogyan mindent kihegyez,
van valami nemes és hősies,
valami olyan ritka tisztaság,
amit már alig ismer a világ.”
Ki ez a mizantróp? Miért vívja elkeseredett szélmalomharcát a hazugság, képmutatás, korrupció ellen, ha ő maga is tudja, hogy a világ rohad, és a rothadtság nem orvosolható?
Rousseau azt állítja, Alceste előfutára a francia klasszicizmusnak: egy álca nélküli, igaz ember egy olyan társadalomban, ahol mindenki álarcot visel – a természetes lét előhírnöke. Szerinte „A mizantróp” a tiszta, s ezért meg nem értett egyéniség tragédiája a romlott társadalomban.
A darab hat különböző hátterű nőről szól, akik látszólag semmiben sem hasonlítanak egymásra, mégis ugyanarra az önbizalom-növelő rúdtánckurzusra jelentkeznek – ám hamar kiderül, hogy nem csupán a szexi mozgás miatt jöttek.
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.
Bram Stoker gótikus horror története szolgáltatja az alapot, s a tánc nyelvén, meghökkentő látvánnyal, sajátos szűrőn keresztül idézi meg az élni vágyó halott, Nosferatu ikonikus alakját.
2026. július 9. 20.30 Gödöllői Királyi Kastély, Kastélypark SISI NYÁRI SZÍNHÁZ
Queen Symphonic a Budai Várban – 40 év után újra életre kel a legenda
„Vivat, crescat, floreat!” - ünnepi hangverseny / 30. Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!